Az Arriba 2008-ban nyitotta meg első éttermét Budapesten, azóta még kettő másik nyílt. A koncepció mexikói gyorsétterem. Nem az egyetlen, de be lehet ülni legalább.

A kiszolgálás gyorséttermi és személyre szabott, azaz beállsz a sorba, elmondod, milyen típusú ételt szeretnél és hogy mit rakjanak bele, majd fizetsz. Az ételek egy része azonnal elkészül, másokért várni kell, csak ezt elfelejtette közölni velem a pultos lány és úgy kellett kiszedni belőle minden infót, szóval nem volt túl segítőkész. A másik dolog, amit utálok, a személyre szabott étel, azaz amikor várja hogy mondjam, mit tegyek bele. Egy törzsvendégnek ez nem okoz gondot, de én mégis honnan a faszombol tudjam, hogy mi kell egy burritoba, főleg ha még ki sincs írva, hogy melyik kondérban milyen összetevő van? (Ezzel kapcsolatban egy Subwayes csaj volt messze a legrosszabb élményem, de az egy másik történet.) Szóval fizetsz, leülsz, eszel vagy vársz, amíg kihozzák az időigényesebb rendelésedet, de elég hamar kihozták.

A rendelőpult kialakítása nem a legkényelmesebb, de a hely dizájnja amúgy rendben van, afféle kopottas mexikói benyomást kelt a színeivel és mesterkélten romos külsejével. A háttérben szóló zene lehetett volna mexikói a teljes hangulat kedvéért.

Az étel maga csalódás volt, pont olyan íze volt, mint amilyennek kinéz az étel, gyakorlatilag egy az egyben gyros. A választék nem túl nagy, de nem is kell egy gyorsétteremnél több, csak eléggé egyformák, gyakorlatilag csak a tészta van egy kicsit máshogy hajtogatva. Szintén lehetett volna változatosabb az italkínálat, csupán egyféle mexikói ital elérhető a szokásos kóla-satöbbi mellett.

Kissé drágább a bevett gyorséttermeknél, de azt meg kell hagyni, hogy a burrito amit kértem, elég emberes méretű és súlyú volt. Egyszer el lehet menni, de nem éri meg. Nem tudom elképzelni, hogy valakinek jobban bejönne a gyrosnál, ami majdnem ugyanolyan jellegű étel.

Felejts el mindent, amit a jeges teákról tudtál! - hirdeti magát óriásposztereken a Coca Cola új terméke, én meg szeretek újdonságokat kipróbálni, ha ennyire jónak mondják magukat. A jegesteákért viszont nem rajongok, úgyhogy idáig váratott magára a dolog. A Fuze egyébként egy 2000-ben alapított amerikai cég, amit 2007-ben vásárolt fel a Coca Cola. Az alapkoncepciója hipszteri, azaz természetes, fair, egészséges próbál lenni.

Na de milyen? Semmi extra. Olyan mint bármely más jegestea, innentől kezdve pedig nem igazán érdekel személy szerint, hogy mi másban jobb a többieknél, ha ízre meg ugyanolyan. Pedig Amerikában vannak izgalmasabb ízei is, kár hogy azok nem szivárogtak be.

A Vöslauert 1936-ban alapították, mára Ausztria egyik legnépszerűbb ásványvizét adja. A Vöslau forrás nem messze Bécstől található.

Az ásványvíz kellemes és drágább kategória, de ez a poszt most elsősorban azért született, mert volt pár különlegesebb ízű italuk, mint pl. a képen látható eper-bors (a többi variáció itt). Rövid leszek: ebből a bors egyáltalán nem érződött szóval nem egy karakteres ízű ital. Ínyencek lehet hogy ki tudják szúrni, nekem nem sikerült, ahogy a gyömbéresben se a gyömbért, pedig ezek adták volna a különlegességét. De ahogy említettem, kellemesnek kellemes, szóval nem beszélek le róla semmit, csak ne számítsatok semmi extra élményre.

Az első Facebook-bejegyzés 2014-es, de nyilván egyidős a Lehel piaccal vagy akár annál is régebbi lehet a Lehel Íze Gyorsétterem. Nem lesz hosszas a bevezető, egy tipikus menzajellegű önkiszolgáló étteremről van szó, amire ugye a Főzelékfaló-hálózat is épült.

A hely belülről is ezt a szintet hozza, van egy korláttal kialakított sor a pultok előtt; ennek elején tálca, és ahogy haladsz, a menzásnéniktől kiszolgálóktól kérheted, amit enni szeretnél. A sor végén fizetés, majd leülsz enni. Különösebb belső dizájn nincs, a szennyessel nem tudom mi a szokás, mert nem láttam se asztalon hagyott tálcákat, se tálcalerakót, így picit bolyongtam, amíg el nem jutottam valahogy az eldugott mosogatóhoz.

A választék jellegzetes menzás koszt, hagyományos levesek, sültek, köretek vannak, elég sokféle. Az adagot és a minőséget az ár írja le tökéletesen, a menük ugyanis 700 - 1 000 Ft közöttiek, azaz viszonylag kis adagok vannak elég tragikus minőségben. Legalábbis amit én ettem, az elég rosz volt, de a Facebookos értékeléseket olvasva sokan kedvelik a főztjüket, szóval lehet csak én fogtam ki rossz napot/ételt. Panaszkodtak a kiszolgálásra, nekem viszont azzal nem volt semmi bajom.

Szóval tényleg csak azt tudom mondani, hogy hozza az 1980-1990-es évek önkiszolgáló menza fílingjét minden tekintetben hozzá passzolóan alacsony árral, és ez látszott a nyugdíjas vendégseregen is. Nosztalgiázni és elborzadni, vagy olcsón meleget enni jó, de nem kívánom vissza a gyerekkoromat.

Ha jól tévedek a Facebook oldaluk alapján, az étterem 2015-ben nyitotta meg első éttermét a belvárosban, azóta még 3-4 lehet. A hely a gyorséttermek koncepcióját követve (és picit a Vapianora hajazva) egy előtéri pultból áll és mögötte asztalokból. A berendezés kellemesen természetesnek tűnik, élő fűszernövények, nyersszínű bútorok, olasz feliratok vannak. Csalogatónak száraz tészták és készételek vannak a szem előtt tartva.

A rendelés és fizetés után sorszámmal hívnak ha elkészül az étel. A választék a jól ismert tésztákból és pizzákból áll elsősorban, de vannak előételek is és egy-két desszert, az innivalók viszont végképp kimerülnek a sztenderd kóla-ásványvíz-stb. kombóban, nincsenek sajátkészítésű italok.

Szóval a hely kellemes, a kiszolgálás normális, az árak viszont a Vapianohoz hasonlóan a kelleténél talán picit drágábbak, főleg annak tekintetében, hogy az ételek nem jók. Nem ehetetlenül rosszak, csak nincs bennük annyi, amit egy ilyen külsejű és árfekvésű helytől elvárna az ember, és ezt laikusként is ki merem jelenti.

Az első körben összeszedtem a legegyszerűbben elkészíthető receptjeimet. A második körben összevettetem az otthon főzött ételekre fordított időt és pénzt a félkész termékekkel, valamint az éttermi ételekkel.

Csakhogy a pénz és az idő mellett van egy harmadik szempont is, ami engem személy szerint érdekel egy bizonyos fokig: az egészség. Nem fogom olyan szélsőségekig űzni, mint az E-mentes övezet, elvégre ha csak krumplit ennénk egész életünkben, akkor is némi hiánybetegséget beszerezve nem élnénk sokkal rövidebb ideig másoknál, de azért a főbb tanácsokat betartanám.

Melyek az alapvető ajánlások?

• Kerüljük a feldolgozott ételeket. Ez nyilván lehetetlen, az én halálegyszerű, szinte csak alapvető élelmiszerekből álló receptjeim is részben vagy egészben feldolgozott élelmiszerekből állnak, különös tekintettel a szénhidrátokra.
• Együnk változatosan és mértékletesen, azaz egy étel legfeljebb kéthetente kerüljön csak asztalra, valamint ne vigyük túlzásba a kalóriabevitelt (egyéntől függ, hogy ez mennyi, itt kaphatunk egy hozzávetőleges számot).
• Lehetőleg csak vizet igyunk. LoL.

Mit együnk?

• zöldség, 3 adag
• tejtermék, 3 adag (lehetőleg zsírszegény)
• gyümölcs, 2 adag
• szénhidrát, kb. 200 g (lehetőleg teljes kiörlésű)
• protein, kb. 150 - 200 g (sovány húsok, hüvelyesek, magvak)

Kapcsolódó olvasnivalók:

• https://merokanal.hu/receptek/
• http://mdosz.hu/uj-taplalkozasi-ajanlasok-okos-tanyer/
• https://www.choosemyplate.gov/men-and-women
• https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1panyag#Alapvet%C5%91_t%C3%A1panyagsz%C3%BCks%C3%A9glet

Az igénytelen receptek sorozatom vége ért, nagyjából ezek a menzás ízvilágú ételek azok, amelyeket a lehető legkisebb energiabefektetéssel lehet elkészíteni mindössze egyetlen lábosban. Természetesen ezeket is lehet variálni és vannak még bőven félkész vagy csak melegítést igénylő ételek, de eddig direkt nem ezekkel foglalkoztam. Ebben a második részben azt szeretném megvizsgálni, hogy hogyan lehet még tovább könnyíteni a dolgunkat.

Ehhez első körben azt kell megállapítanunk, hogy az elkészítés ideje kb. fél óra, illetve hogy átlag 300 Ft körüli egy nagy adag. Ennek tükrében lássuk a félkész ételeket, amelyek általában inkább 15 perc alatt elkészíthetőek, viszont valamivel drágábbak is lehetnek. A teljesség igénye nélkül:

• töltött bagettek: 300 - 500 Ft
• konzerv egytálételek: 400 - 600 Ft
• fagyasztott rizses/tésztás egytálételek: 800 - 1200 Ft
• pizza: 300 - 700 Ft
• rántott sajt/húsok sült krumplival: 500 - 600 Ft
• instant tészta: 100 - 300 Ft
• virsli kenyérrel és mustárral: 300 - 500 Ft

A másik, legenergiatakarékosabb megoldás a legdrágább: az étterem. Itt is vannak azonban 500 Ft körüli ajánlatok:

• falafel és gyros
• gyorséttermek gazdaságos menüi
• hentes sültkolbásza, grillcsirkéje
• IKEA hot dog
• lángos
• olcsóbb kifőzdék egytálételei
• pizzaszeletek

Összefoglalva, úgy gondolom hogy akinek nagyon számolnia kell a forintokat, az jobb, ha magára főz, de a lustábbak az olcsóbb ajánlatokat szem előtt tartva szintén hozzájuthatnak hasonló áron meleg ételhez akár étteremben is főzés vagy mosogatás, a konyha takarítása és bevásárlások nélkül.

Ezzel ki lehet húzni a huszas éveinket, de előbb-utóbb oda kell figyelni az egészséges táplálkozásra is... folyt köv.

Hozzávalók:

• némi étolaj (kb. két evőkanálnyi)
• fél fakanál paprika
• fél csirkemell (kb. 400 Ft)
• negyed fakanál só
• fél zacskó savanyúkáposzta (kb. 200 Ft)

Elkészítése:

• Önts annyi étolajat a lábosba, amennyi épp lefedi az alját, majd keverd el a paprikával
• Keverd el benne a felkockázott csirkét, és kis lángon süsd meg picit
• Öntsd fel annyi vízzel, ami épp elfedi a húst, majd sózd meg
• Közben nyomkodd ki a káposztából a levet
• kb. 15 perc múlva elpárolog a víz nagy része, ekkor keverd bele a káposztát

Hozzávalók:

• harmad kígyóuborka (kb. 70 Ft)
• retek: pirosból három, fehérből egy, jégcsapból harmad (kb. 120 Ft)
• egy paradicsom (kb. 100 Ft)

Elkészítése:

• összevágod őket