Kép: https://www.atlasobscura.com/articles/where-is-coffee-from
Bevezetés: Sosem szerettem a kávét. Azt hittem, felnőttként majd megszeretem. Hát nem. Feleségem viszont szereti, ezért kénytelen voltam én is csatlakozni hozzá, ahogy felfedezi a jó minőségű kávézókat. Unalmamban végigpróbáltam az összes Cafe Frei kávét is. És az egyik forró csoki lett a kedvencem :D Na de ezt rohadt drága mulatság napi szinten űzni, főleg ha az ember nem egy 200-300 forintos presszókávéval csinálja, hanem 600 forintos újhullámossal vagy 1000 forint felett kezdődő kávézóláncival. Na és mit teszek ilyenkor én, a férjek gyöngye, aki nem mellesleg büdös nagy sznob is? Elkezd utánanézni a dolgoknak.
Kép: https://en.wikipedia.org/wiki/Jebena
Története: A kávé a kelet-afrikai etiópiai (és szudáni) Kaffa térségben őshonos buzérbokor bogyójának magja, ismertebb rokona a kinin. Két elterjedt fajtája van. Az eredeti az arab kávé ("arabica"), ami finomabb, de ez valójában a robuszta hibridje, ami egy erősebb, de kevésbé kellemes ízű. Az állatokat elriasztandó, mérgező, de az emberek régen is yolók voltak és imádtak nem odavaló dolgokat tenni a szájukba. Szóval a helyiek tették meg ezt először és Harar környékén nemesítették ki tudja mikor, de leírva először a 15. században jelent meg Jemenben (szomszédos Etiópiával tengeren), a Makha/Mokka/Mocha nevű városban, ami a 18, századig a fő kereskedelmi központja volt. A 19. század első felétől kezdve már Brazília a fő előállítója. Érdekesség: a feketeleves kifejezésünk a monda szerint a kávéból ered, de valószínűbb, hogy nem.
Kép: https://www.myrecipes.com/extracrispy/a-beginners-guide-to-coffee-flavor-profiles-of-the-world
Származás: Ezzel nem vagyok hajlandó foglalkozni egyelőre, végső soron úgyis az egyéni ízlés számít. Elég annyit tudni, hogy van különbség országok és persze ültetvények között.
Kép: https://hu.pinterest.com/pin/423479171193404178/
Pörkölés: A magot megtisztítják és megpörkölik, amire azért van szükség, mert ezzel jön létre a kávé lelke, a kávéolaj/kávéesszencia. Túlpörkölésnél már elkezd eltűnni a koffein, ezért egy rendes sznob valahol a világos pörkölés vége és a sötét pörkölés eleje között áll meg, azaz ha bécsi/francia/olasz pörköléssel reklámoznak kávét, azt kerüljétek, mert abból már elvész az adott ültetvény jellegzetessége és a koffeinszint is alacsonyabb. Kivéve, ha így szeretitek, mert végső soron csak az számít.
Kép: https://mokajoe.com/shop-coffee/
Darálás: Apróságnak tűnik, de a hozzáértők szerint ez a legfontosabb a készítés folyamatában. Először is mert a darálás után oxidálódni kezd a kávé és elmegy az íze. Ezért a ledarált kávét egy hét alatt el kéne fogyasztani. A frissen őrölt kávé mindig jobb a boltinál. Másodszor a főzés szempontjából nem mindegy, hogy mekkora szemekre daráljuk, és a darának is egyenletesnek kell lennie, hogy egyformán oldódjanak fel a vízben. Egy elfogadható daráló jóval 50 ezer forint felett kezdődik. A jó hír, hogy jobb helyeken ledarálják neked a szemes kávét.
Kép: https://www.youtube.com/watch?v=K0JWuhE8a-w
Tárolás: Hűvös, sötét helyen, jól lezárt tasakban/dobozban tárolni. Vákuumos dobozzal ne szenvedjetek, hozzáértők szerint nincs érdemi különbség egy visszazárható tasak és köztük.
Kép: https://www.tinkercoffee.com/blog/2017/11/9/thats-some-high-quality-h20
Víz: A mi? Ja, hát igen. A kávéital kávéból és vízből áll - többnyire vízből. A vízkeménységtől és PH-tól függően máshogy fő, máshogy oldódik fel a kávé és ez jelentősen hozzájárul az ízhez is állítólag. Ha túl kemény a csapvíz, akkor érdemesebb lehet ásványvizet vagy vízszűrőt beszerezni. Mi megtettünk ez utóbbit, mert amúgy is utálom a budapesti víz ízét és egyelőre úgy tűnik, nagyon jó befektetés volt, mert azóta nem vesszük tucatszám az ásványvizet.
Kép: https://visual.ly/community/Infographics/food/coffee-brewing-methods
Főzés: Azt hitted, erről szól majd többnyire a poszt, de látod, nem. Röviden annyi, hogy a forró vizet össze kell ereszteni a kávéval. Bármilyen főzővel lehet jó kávét csinálni, ha a technika és az alapanyag az előbbiekben leírtaknak megfelelően jó. Csak a történeti érdekesség kedvéért, néhány létező, eredeti márka:
Kép: https://www.agferrari.com/espresso-drinks-list
Eszpresszó: Ennek most mégis külön bekezdést szentelek, a mai kávék ugyanis többnyire az eszpresszó változatai. A presszógépet 1901-ben szabadalmaztatta a milánói Bezzera, amit 1903-ban Pavoni vett meg; mindkét cég gyárt a mai napig, de az átlagembernek drágák; őket (minket) elégítette ki Gaggia 1948-ban az első háztartásbeli presszógéppel. Na de mi is az eszpresszó? Ennek a kávénak hivatalos receptje van: 88 fokos vizet kell 9 barnyi nyomással 7 grammnyi kávén 25 másodperc alatt átnyomni, a végeredmény pedig 25 ml-nyi, krémes ital. És még egy magyar vonatkozást ide: a temesvári Illy Ferenc az első világháborúban katonaként került Triesztbe és ott is maradt; 1935-ban feltalálta a gőz helyett sűrített levegővel működő presszógépet. Igen, ebből kitalálhattátok, hogy az Illy márkáról van szó, ami a mai napig családi vállalkozás, de sajnos olasz színekben fut.
Kávéitalok: Gondoltam, pár érdekesebb italról még írok.
- dzsebena: Az etióp kávé. A kávé maga itt nem érdekes számomra, hanem inkább az, hogy pattogatott kukoricával tálalják. Kipróbáltuk, és igen, passzol hozzá remekül.
- qishr: A jemeni kávé. Hogy isszák a kávét az egyik szülőhazájában? Cukorral és gyömbérrel, újraforralva.
- kapucíner: a tejeskávék őse, kávé és tejszínhab.
- mazagran: Avagy a jegeskávé őse. Algériában találták fel, az anekdota szerint elfogyott a tej és helyette hideg vízzel öntötték fel a kávét. Ma már inkább úgy készítjük, hogy egy teli pohár jégkockára kávét öntünk.
- eszpresszó & tonik: Erre akkor találtam rá, amikor most olvastam, hogy a kávé rokona a kinin. Gondoltam, mi lenne, ha párosítanánk a kettőt, de elkéstem, a a Koppi nevű svéd hely már megtette 2007-ben. A recept egyszerű: a tonikra eszpresszót öntesz.
Mindehhez pedig hallgassuk Bach kávéihlette zenéjét:
