Az étterem: Három milánói srác alapította elvileg 2011-ben, vagy legalábbis ekkor határozták el magukat. A Gozsdu udvar közepén van, elég szűkös, de minden szempontból mini a hely és semmi extra. pedig lehet hogy jól festene neki egy kis mediterrános jelleg.

Az étel: Nemcsak a hely mini, de a koncepció is minimalista, gyors, ezért nem olyan nagy probléma az előbbi. A koncepció ugyanis az, hogy az autentikus tésztaféléket helyben készítik olasz alapanyagokból, ezek egy kis pultban láthatóak. A vendég választ egy szószt, hozzá tésztát, ami ugye olaszos módra nincs puhára főzve, így a tészta alig pár perc alatt készre fő. Más nincs is ezen kívül.Szerintem mindenki el tudja képzelni, hogy milyen egy olaszos tésztatétel, úgyhogy ebbe nem is mennék bele bővebben :)

Élmény: A kérdés tehát az, hogy milyen? Hogy autentikus-e vagy sem, azt nem tudom megítélni, nyilván az, ahogy a minőség is adott természetesen. Nem robbant ízbomba a számban, de nem is erről szól az olasz konyha. A paradicsomszósz hál'istennek nem a szokásos volt, érződött rajta a frissesség, amit annyit hiányolok a pizzákról. A felszolgáló magyar srác lélekmelengetően kedves volt, mindig élmény egy szívből jövően kedves felszolgálóval lenni. Aki szereti az olasz konyhát vagy még nem evett soha, vagy egyszerűen csak éhes, az ár-érték arány miatt mindenképpen érdemes akár rendszeresen idejárnia, a különlegesebb ízvilágokra vágyóknak azonban egy jó értelemben vett "egyszerű olasz tésztabár" nem tud újat mutatni.